Mártír

Ki az a szent, kinek

tűket szúrtak a körme alá,

és lyukat is fúrtak a válla mögé

úgy, hogy a méretes szög

szétfröccsent két borda között,

és hogy a szenvedés még szebb legyen,                         és beléremegjen a végtelen,

még megkorbácsolták kedvesen,                                   és kérték: álljon egyenesen,

mert a népnek, tudod: cirkusz és kenyér,         meg a kenyér mellé még nem árt a vér;

a szent arcán persze kínos a mosoly,

de kihúzza magát, mert a műsor komoly,

és azt is tudja, ha most nem nevet,

az Ő színe előtt még nagy sztár lehet;

tehát: nulla hat hatvanhat az SMS-szám,

te döntesz: kegyelem avagy halál.

Végül is a szentet levágták,

mert a végén csak nem bírta tovább,

És elröhögte az egészet –

várja hát őt az enyészet.

Nem lett ő sztár, nem, hiába

bándzsi dzsampingolt a halálba.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.